Cella Trichora

Nemrégiben az egyház átvette a Pécsi Székeskáptalan tulajdonában álló, de korábban bérleményként hasznosított, a pécsiek által jól ismert “Rózsakert” vendéglő üzemeltetését. Először felújítás, téliesíthető vendéglőépület, modern vizesblokk kialakítása folyik együtt a anus Pannonius utca 8. alatt lévő, szintén egyházi tulajdonban és kezelésben lévő épület teljes felújításával. A későbbiekben a kerthelyiség kialakítása történik meg, és ezzel remélhetőleg a pécsi nagyközönség csakúgy, mint a turisták újra “visszakapják” a korábban oly nagy népszerűségnek örvendő vendéglőt a város szívében, a világörökségi helyszínek tőszomszédságában. Pontosabban nem is “tőszomszédságában”, hanem, mint ahogy bebizonyosodott, maga a Rózsakert vendéglő is világörökségi helyszín, és a feltárt leletek  hihetetlenül szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően az egyik legkönnyebben (és legolcsóbban) bemutatható helyszín lehetne a tucatnyi, már látogatható világörökségi emlék mellett.

A felújítással, építkezéssel együtt járó földmunkák miatt a jogszabályok értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) régészeti szakfelügyeletet írt elő a munkálatok során. A szakfelügyeletet a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya részéről Tóth Zsolt régész látta el. Az egyház és a kivitelező nagyon kedvező és segítőkész hozzáállása mellet megkezdett szakfelügyelet viszont, mint várható volt, hamarosan megelőző feltárásba “ment át”, mivel a terülten  előkerült néhány későrómai téglasír.

Amire viszont senki nem számított (bár mindannyian reménykedtünk benne); egy kutatóárokban egy későrómai épület apszisa bukkant elő. Mivel ez egy épület nyugati apszisa volt, azonnal fölmerült a gyanú, hogy egy többapszisos temetői kápolnával – valószínűleg cella trihorával (háromkaréjos kápolnával) – van dolga az ásató régésznek. Az épület körvonalainak elméleti kiszerkesztése után az is remélhető volt, hogy a teljes cella trichora a Rózsakert területére – azaz nem beépített területre – esik.

Mint ahogy Tóth Zsolt a Dunántúli Napló tudósítójának elmondta (és immár a Múzeum honlapján, illetve a BaMa.hu-n is megjelent a cikk, így itt is írhatunk róla), az első apszis feltárása után immár tervszerűen folytatott ásatás során valóban egy (viszonylag) nagyméretű, de mindenképp jelentős épület maradványai bukkantak elő. Bár egyes részeit (így az északi apszist) az alapozás mélységéig teljesen visszabontották (a kőanyagot későbbi építkezésekre felhasználták), az ún. “negatív falakból” (az alapozás megmaradt árka) itt is pontosan követhető az épület alaprajza. Ez az épület pedig egy újabb cella trichora, amely alatt viszont – a már korábbról ismert párjától eltérően – egy sírkamra húzódik.

Az ásatások idén is folytatódnak és az előzetes számítások szerint ami még “hátra van”, be is fejezhető (bár a már előkerült leletek ismeretében érdemes lenne a vendéglő kerthelyiségének egész területét megkutatni – legalább talajradaros módszerekkel). Kérdés természetesen, hogy mi lesz a sorsa a leleteknek – különösen, ha az a szenzáció is előfordulna, hogy a sírkamra bolygatatlan részeiben falfestmények is előkerülnek.

Mint fentebb szó volt róla, a cella trichora teljes kiterjedése beépítetlen területre esik – és a még folyó építkezés, illetve a kerthelyiség leendő építményei sem esnek erre a területre, így az épület műemléki rekonstrukciója és helyszínen történő bemutatása technikailag mindenképpen lehetséges. Van-e a városnak érdeklődése, hajlandósága (és természetesen anyagi forrásai), hogy miképp a Világörökségi Egyezményben vállalta, a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye ezt az újabb, valóban szenzáció leletet? A 2005-2006-os ásatások (Cella Septichora Kiállító Központ kialakítása) során a Cella Septihora és a Rózsakert között előkerült három sírkamrát annak idején – technikai és pénzügyi okokból – visszatemettük (pontosabban teljes feltárásukra sem került sor). Remélhetőleg ennek az újabb kincsnek, a “Cella Trihora Secundá”-nak, nem ez lesz a sorsa.

Jó lenne városi támogatás mellett a Pécsett működő nagyvállalkozások támogatását is bevonni. A SketchUcation Magyarország Kft – szerény lehetőségei mellett – “adni” nem fog tudni, de azt vállalja, hogy az ásató régésszel együttműködve segít a dokumentáció elkészítésében és (ingyen) elkészíti a régészeti dokumentáció alapján a lehető legpontosabb, illetve az adatok birtokában lehető “legvalószínűbb” háromdimenziós rekonstrukciót, hogy az érdeklődő nagyközönség minél jobban megérthesse, illetve élvezhesse ezt a közkincset.

Itt látható egy animáció a fenti, “előzetes” 3D rekonstrukcióról (“előzetes”, hiszen nincs még minden régészeti eredmény a birtokunkban).

Akinek van 3D szemüvege, az ezt az animációt is megnézheti (az idítás után van lehetőség különböző 3D-s megjelenítések között választani). Jó szórakozást!